Hotel Szt. István

Egerben a várdombon épült fel a Szent István alapította egri püspökség temploma, a tatárjárás után a püspöki várat megerősítették és egészen a XVIII. századig építették. A vár a hazafias helytállás szimbóluma…
Falai között a Dobó- István Vármúzeumban több állandó kiállítás is megtekinthető:

• • Gótikus Püspöki Palota- az egri vár története
• • Hősök Terme- az 1552- es várvédők emlékére létrehozott kiállítás
• • Kazamaták- a vár föld alatti erődrendszere, román- és gótikus kőtár
• • Romkert- a románkori, gótikus és későgótikus székesegyház helyreállított romjai
• • Képtár- XVI- XIX. századi festők műveivel
• • Börtönkiállítás-kivégzés, tortúra (kínvallatás), megszégyenítés eszközei a régi Magyarországon
• • Panoptikum

Az egri Bazilika építése Pyrker János Lukács nevéhez kötődik, akit I. Ferenc császár 1827- ben nevezett ki az Egri Főegyházmegye élére. Az építkezés 1831- ben kezdődött és 1836- ban fejeződött be. Hild József tervei alapján klasszicista stílusban legnagyobb épült, római katolikus székesegyház, az egri érsekség főtemploma, Magyarország második legnagyobb temploma, mely a Pyrker téren áll.

A Dobó István tér Eger történelmi belvárosának fotere. Barokk hangulatú tér, melyet két nagyjelentoségu szoborkompozíció díszít. Az egyik, a tér közepén álló tekintélyes méretu, 1907-ben felállított várvédo Dobó István szobra, amely Stróbl Alajos alkotása. A másik alkotás szintén az 1552-es török ellenei dicsoséges gyozedelmeskedésnek állít emléket. A Végvári vitézek, vagy sokak által Végvári harcosok néven ismert lovas szoborkompozíció, mely Kisfaludi Stróbl Zsigmond muve és 1967 óta díszíti Eger terét.

A Dobó téren áll a Minorita templom, Eger legszebb barokk temploma. A templomot 1771- ben Pádusai Szent Antal tiszteletére szentelték fel. A templom keleti oldalán az 1773- 1775 között elkészült egykori minorita rendház található, mely jelenleg a Szent Hedvig Középiskolai Leánykollégiumának ad otthont. A templom nyugati oldalán a Városháza áll. Az egyemeletes díszes épület homlokzatán a Szent Korona és a város címere látható.

A 18. században a Líceum, mint fogalom intézmény- együttest jelentett, ahol a gimnáziumhoz felsőfokú képzés is kapcsolódott. Eredetileg az egri egyetem befogadására készült. Az épület 1765- 1785 között készült, első tervezője Gerl Mátyás volt, majd Eszterházy Károly megbízására ezt a feladatot Fellner Jakab vette át. 1989-ben felvette az építtető, Eszterházy Károly püspök nevét.

Összefutó kis utcák kereszteződésében áll a Minaret. Európának ezen részén elég ritka látványosság. A törökök a középkori Szent Katalin kápolna felhasználásával építették meg itt egyik imahelyüket, a Ketkhuta dzsámit és mellette a minaretet, melynek teraszáról a müzzein naponta ötször hívta imára az igazhitűeket. A 91 éves török uralom alatt a városban több minaretből volt hallható a müzzein éneke. Ez a minaret valószínűleg az utolsó volt a török építkezések során.

A Nagypréposti Palotával átellenben a Kossuth Lajos utcán a Megyeháza kétemeletes sárga épülettömbje emelkedik, melyet, Gerl Mátyás tervei alapján 1749- 56 között építették. A kapu feletti világító ablak kovácsoltvas díszítése Fazola Henriktől származik. A díszrácson három aranyozott alakot helyezett el: a Hit, Remény és az Igazság szobrait.

Az Egészségház utcán áll a volt Nagypréposti Palota, melyet, Fellner Jakab tervezett és 1774- 1776 között építettek. Emeleti erkélyrácsait és a földszinti ablakok kovácsoltvas rácsozatát Fazola Henrik készítette. Az épületben ma a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár működik.

A főbejárata a Széchenyi utcáról van. Az épület egyes részei a 16. századból származnak. Jelentős építések Eszterházy Károly püspöksége idején Fellner Jakab tervei alapján történtek, majd a déli épületrészeket Pyrker János László érsek kérésére készítették el, klasszicista stílusban. Az elegáns rácsos vaskaput és a középső emeleti erkélyrácsot Fazola Lénárd kovácsolta. A déli szárnyban az Érseki Hivatal, az északi szárnyban az Érseki Gyűjteményi Központ található. Itt őrzik Mária Terézia koronázási palástját is.